Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 179 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-179
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Eminescu, Mihai

1991. február folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1991. augusztus 28.

A bukovinai románok Mihai Eminescu Társaságának elnöke, A. Cernova asszony elmondta, hogy levélben kérik a román nyelv nemzeti nyelvként történő elismerését. Bukovina lakosságának 20 %-a /200 ezer fő/ román. /BBC román nyelvű adás, aug. 28./

1991. december folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1997. január 10.

Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./

2000. január 21.

Magyar diák, Mostis Gergő a Kölcsey Líceum tanulója nyerte meg a Szatmárnémetiben a nagy román költő 150. születésnapja alkalmából rendezett Mihai Eminescu-szavalóversenyt. A magyar diákok románul szavaltak. /Kölcseys diák nyerte az Eminescu-szavalóversenyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2000. május 10.

Temesvár ismert szobrászáról, Jecza Péterről írt monográfiát Ioan Iovan műkritikus Jecza, iesire din cuib címmel. A kötetet máj. 10-én mutatják be a temesvári Mihai Eminescu könyvesboltban. A művet Szekernyés János és Mihai Dragomirescu műkritikusok ismertetik, értékelik. /Jecza Péter-monográfia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2000. május 20.

Nagyon jól tettük, hogy elmentünk Snagovra az egyházi közös nyilatkozat aláírási ceremóniájára, amely Románia EU-csatlakozását támogatja - nyilatkozta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök. A Romániában hivatalosan elismert felekezetek vezetői által aláírt dokumentum tartalmazza a magyar történelmi egyházak kéréseit is: az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák működésének biztosítását, a szociális és karitatív munka állami támogatását. A püspök kifejtette, hogy a tizenhét egyházi vezető által aláírt nyilatkozatot a kormány eljuttatja az európai szervezetekhez. Reméli, hogy Brüsszelben ellenőrzik majd a dokumentumban foglaltak betartását. - A nagyváradi római katolikus püspökség tizenegy épületet - ebből kilencet Nagyváradon - kér vissza. /Nagyváradon a Fő utcai irgalmas rendi kórházat (ma a Közegészségügyi Igazgatóság székhelye és járóbeteg-rendelő intézet), a volt Premontrei Rendházat (a jelenlegi Mihai Eminescu Középiskola), az egykori Orsolya-zárdát és az alatta lévő üzlethelyiségeket, valamint a lakrészeket (Ady Endre Középiskola), az Eminescu utca 28. és a Roman Ciorogariu utca 45. szám alatti iskolát, neogótikus kápolnát és lakrészt, a volt Szent József Intézetet (jelenleg a megyei Tanfelügyelőség székháza), a Teleki utca 13. szám alatti egykori Immaculata-zárdát (ma egészségügyi középiskola), az Orsovei utcai volt Szent Vince Intézetet (ma gazdasági középiskola), a velencei I. Hossu utcai volt felekezeti iskolát (ma óvoda), az Ősi negyedben, a Devei téren lévő templomot és plébániát is visszakértük. Szentjobbon az apátság székhelyét (ma körzeti orvosi rendelő működik ott), Szilágysomlyón pedig a minorita rendi kolostort és tanintézetet (ma mezőgazdasági iskola)./ /Rais W. István: Ellenőrizni kell a vállalások betartását. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2000. június 9.

A következő tanévben Bihar megyében magyar tannyelvű kilencedik osztályok indulnak Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában, a Mihai Eminescuban, a Iosif Vulcan Tanítóképzőben /egy pedagógiai/, a Szent László és a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban. Nagyváradon a szaklíceumi osztályok indulnak magyar tagozaton: a Partenie Cosma Kereskedelmi Iskolacsoportban, a Mihai Viteazulban, az Andrei Sagunában és a Művészeti Líceumban. Érmihályfalván a Mezőgazdasági Líceumban, Margittán az Octavian Goga Líceumban, Kágyán a mezőgazdasági iskolában, Székelyhídon a Petőfi Sándor Gimnáziumban és Nagyszalontán a líceumban. Újdonság, hogy szeptembertől esti tagozaton magyar nyelven is tanulhatnak az érdeklődők. - Egy kisegítő iskolai magyar tannyelvű első osztály is indul, ide csak súlyosan értelmi fogyatékos gyermekeket vehetnek fel. /Magyar tannyelvű osztályok Bihar megyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 9./

2000. július 20.

Az első körben valamennyi hely betelt Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti és zene osztályaiban, az Octavian Goga Gimnázium reál osztályaiban, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban, az építőipari szakközépiskolában, a Kájoni János Szakközépiskolában; Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban; Maroshévízen a szakközépiskolában, a Mihai Eminescu Kollégium technológiai osztályaiban; Székelyudvarhelyen az Eötvös József és a Kós Károly szakközépiskolákban, a Tamási Áron és a Baróti Szabó Dávid római katolikus gimnáziumokban, valamint a Benedek Elek Tanítóképzőben; Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnáziumban és az unitárius gimnáziumban. /Lejárt a beiratkozások első köre. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

2000. október 6.

A marosvásárhelyi Mihai Eminescu Iskolaközpont eddig középiskolai szinten képezett ki tanítókat és óvónőket. Az új tanügyi törvény értelmében a jövőben főiskolai szinten is folyik majd oktatás. A Marosvásárhelyi Tanító- és Óvónőképző Főiskola a Babes-Bolyai Egyetem fennhatósága alá tartozik. Az idei tanévtől egy magyar és egy román tannyelvű főiskolai osztály indult be. A magyar tagozatra 48-an felvételiztek sikeresen, közülük 28-an tandíjat fizetnek, ami évi 400 dollárt jelent. A főiskolai oktatás három évig tart, kivéve a tanítóképző középiskola végzettjeit, akik két év alatt szerezhetik meg a diplomát. A főiskolai oktatás délután zajlik. /(Máthé Éva): Új főiskola Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2001. augusztus 10.

Sarány István szerint munkanélküli-képzők a tanítóképzők. Hargita megyében: román tannyelvű tanítóképző osztályt indít ősztől a maroshévízi Mihai Eminescu Gimnázium és a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium. Egy-egy huszonöt fős osztály indításáról van szó. Két magyar tannyelvű osztályt indít a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző. Eddig a középfokú tanítóképzés. Emellett ún. posztliceális tanítóképzés is folyik a megyében. Felsőfokú, főiskolai szintű tanítóképzés folyik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi és maroshévízi tanítóképző főiskoláján. - Évente legalább száz - közép- vagy felsőfokon - képzett új tanítóval kell számolni. A szükséglet viszont ennek töredéke. Idén például egy román tannyelvű óvónői állást hirdettek meg a megyében, Balánbányán, román tanítói állást egyet sem. Valamennyi állást szakképzett tanító tölt be. Magyar óvónőkre, tanítókra is már csak a nagyon eldugott településeken van szükség. Az újságíró szerint tehát nincs szükség ilyen méretű tanítóképzésre. /Sarány István: Munkanélküli-képzők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

2002. november 29.

Szép rendezvénnyel búcsúzott a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Tanítóképző utolsó középfokú, tanítónői és óvónői képesítést szerzett évfolyama. A tudományos ülésszakon a végzettjeik közül öten mutatták be tanáraik, a meghívottak és osztálytársaik előtt diplomadolgozatukat, majd kisebb szakcsoportokra osztva társaik következtek. Maros menti népviseletbe öltözve, babákon, illetve video-felvételeken mutatta be a jellegzetes erdélyi viseleteket, illetve népi táncokat Tavaszi Ibolya. Idén egy oktatási forma véget ér, a következő nemzedék már az érettségit követő főiskolai tanulmányok során nyerheti el a tanítói és óvónői képesítést. /(bodolai): Bizonyítottak a tanító- és óvónőjelöltek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2004. január 6.

Díszkiadásban jelentette meg a temesvári Vest Könyvkiadó a nagy román költő, Mihai Eminescu Esticsillagát, mely a kötetben a román szöveg mellett magyarul és németül is olvasható, Franyó Zoltán fordításában. Franyó Zoltán több gyűjteményes kötetben adta ki Eminescu-fordításait. Az első háromnyelvű díszkiadás 1973-ban jelent meg. Franyó Zoltán halálának huszonötödik évfordulóján minisztériumi támogatással megjelent a Luceafarul – Der Abendstern – Az esticsillag című kötet, az 1973-as kiadás alapján. /Pongrácz P. Mária: “Csillag-vágyó álom...” = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2004. február 3.

Elhunyt Izsák Márton szobrászművész /Galócás, 1913. ápr. 12. – Marosvásárhely, 2004. febr. 1./, több köztéri szobor és kisplasztika alkotója. Két hete Barabás István festőművész kiállításán még megjelent. Marosvásárhelyen többek között Bartók Béla és Mihai Eminescu, Szentgyörgyi István és George Enescu szobormása és a Holokauszt emlékműve áll. Életművéhez tartozik a művészeti középiskola is, amelyet közel három évtizeden át igazgatott, kiváló művészgenerációkat indítva el. /Elhunyt Izsák Márton. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2004. szeptember 15.

A helyhatósági választások előtt együttműködési megállapodást kötött a Bihar megyei RMDSZ-szervezet és a kisszámú bihari sváb érdekképviseletét ellátó helyi Német Demokrata Fórum. A magyar érdekképviseleti szövetség vállalta, hogy a megyei és a városi önkormányzatban fölkarolja a németség problémáit, az NDF pedig szavazatait adta az RMDSZ-nek. A német fórum elnöke kérte az RMDSZ-vezetőket lépjenek közbe a középfokú német oktatás megőrzéséért a Mihai Eminescu Főgimnáziumban, ahol a 120 fős tagozatot még a tavaly meg akarták szüntetni. /(Balla Tünde): Együttműködő bihari magyarok és németek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2005. július 2.

Ha élne, Eminescu a Nagy-Románia Párt tagja lenne – hangzott el 2002. január 14-én Botosani-ban, a költő születésnapjának a Nagy-Románia Párt rendezte ünnepségén, Vlad Hogea képviselő szájból, aki jelenleg a Tricolorul pártlap főszerkesztője is. 1995-ben újra kiadták bálványuk, Constantin Papanace (1904–1985) művét, az Eminescu – un mare precursor al legionarismului románesc (Eminescu, a román legionarizmus előfutára) című könyvet. Szerzője a Vasgárda egykori ideológusa, 35 könyvet írt a Hitler-barát mozgalom szolgálatában, köztük az említett Eminescu-méltatást. A bukaresti Vestfalia Kiadó 1997-ben megjelentette Eminescu Sfantul pamant al Transilvaniei című publicisztikai gyűjteményét, benne az Echilibrul (Egyensúly) című eszmefuttatását a magyarokról, megjelent a pesti Federatiunea 1870. május 4-i számában. A 20 éves Eminescu, az ifjú titán így látta (Pesten!) a magyarokat: „A nyelvük? Szégyellniök kellene. Hangjai elborzasztják a követ is…, durva, kifejezéstelen, ósdi nyelv, a német utánzata. Művelődéstörténetük nulla, törvényeik a középkorból maradtak fenn, barbárabbak a barbárságnál. Művészetük és irodalmuk? Átvették a németektől, ahogy az ipart is. Kereskedelmük? A zsidók kezében.” Ugyancsak a Vestfalia Kiadó 1998-ban Chestiunea evreiasca (A zsidókérdés) cím alatt csokorba gyűjtötte Eminescu ilyen tárgyú írásait. A Timpul 1879. július 7-i számában megjelent vezércikkében Eminescu így írt: „a zsidó faj nyelve vulgáris, barbár dialektus”. A 29 éves Eminsecu Doina című versében megírta: az idegenek a Dnyesztertől a Tiszáig elárasztják a románságot, ezért szívüket a kutyák egyék meg, házuk váljék pusztasággá, haláluk után varjak és akasztófák vegyék gondjaikba őket. Eminescut Ion Iliescu akkori államelnök 2000. november 9-én a határon túli románok IV. kongresszusához küldött üzenetében a román szellemiség jelképének nevezte. Eminescu idegengyűlölő műveit Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke költségén adják ki. A Vatra-kötődést tükrözi, hogy Cornel Brahas Ne e sila címmel 1991-ben kiadta Eminescu sovén-nacionalista, antiszemita cikkeinek gyűjteményét. Brahas akkor, közvetlenül a forradalom után Új Jobb néven neofasiszta mozgalmat próbált szervezni, de kudarcot vallott. 1994-ben Gheorghe Funar Román Nemzeti Egységpártjába igazolt át, ott megrögzött magyargyűlöletének köszönhetően nyomban alelnök lett. – Gheorghe Funar ezelőtt két héttel törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátusban: Románia minden városa állítson márványszobrot Mihai Eminescunak. Barabás István újságíró a majdani Eminescu-emlékmű márvány talapzatára ajánlja La Arma! (Fegyverbe) című, kevésbé ismert versének néhány sorát. Arról van szó benne, hogy a román a Kárpátok sólyma, fogjon hát végre fegyvert, irtsa ki Erdély vak, kegyetlen, kutyafejű magyarjait. Állkapcsukat el kell mozdítani a helyéről, nyelvüket ki kell tépni a torkukból és a románok öklével betömni szájukat. Ne tűrjék tovább a szégyent, hogy szent földjüket vad magyarok és mocskos kezű zsidók (a versben: jidani) gyalázzák. /Barabás István: Eminescu és Funar találkozása a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2005. augusztus 25.

A prefektúra hivatalos levélben felszólította a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsot, hogy vonja vissza az utcanevek megváltoztatására vonatkozó határozatának az 1918. December 1. sugárút átnevezésére vonatkozó részét. A határozat szerint a színház sarkától a Szent György térig terjedő szakasz a Petőfi Sándor nevet viselné, folytatólag a Széchenyi térig pedig a Mihai Eminescu nevet kapná. /Knop Ildikó: Új támadás a Petőfi utca ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2006. március 28.

Nagyváradon a Mihai Eminescu Gimnázium mellett újabb két ingatlan visszaigénylésének jogosságát kérdőjelezték meg a helyi és megyei hatóságok. „A visszaigénylések vitathatók” – jelentette ki Ilie Bolojan prefektus az iskolára, a megyei kórház egyik részlegére és a járványkórház épületére vonatkozó restitúciós kérésekről. Ioan Campean, a prefektus tanácsosa a járványkórházról azt állította, hogy nem adták vissza, ennek ellenére a megyei egészségügyi igazgatóság elrendelte a kilakoltatást. A másik épület esetében pedig szerinte csak a terület volt korábban az egyházé. „Ez merő rosszindulat, miután elvették, és 50 évig használták, most sem akarják visszaadni. Bosszúhadjáratot indítottak ellenünk, csak rosszindulatot tapasztalunk a helyi és megyei elöljárók részéről” – jelentette ki Fodor József általános helynök. /Pap Melinda: Folytatódik a restitúciós vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

2006. június 19.

A Nagy-Románia Párt tizenöt évvel ezelőtt, 1991. júniusában alakult meg, kezdeményezője Eugen Barbu író, Mircea Musat történész és Corneliu Vadim Tudor újságíró volt, a decemberi fordulat előtt mindhárman a szekuritáté Saptamana című szócsövének vezető munkatársai. Előbbi kettő meghalt, a szélsőséges sovén-nacionalista párt hangadó vezére mindmáig C.V. Tudor (jelenleg a szenátus alelnöke is). Az évfordulós rendezvénysorozat Bukarestben tetőzött június 17-én, cirkusz és operett egyvelegére emlékeztető jelenetekkel, többek között C.V. Tudor Hitlerre és Ceausescura emlékeztető, fennkölt bevonulásával, úgyszintén régi rögeszméjének idézésével, miszerint rövidesen ő lesz Románia elnöke. A Romania Mare június 16-i számának szalagcíme: Románia jelenkori történetének legpatriótább, legigazságosabb pártja 15 éves – éljen sokáig! Az önköszöntőből: „A NRP dicsőséges történetét elnökének ragyogó szellemisége hatja át. Ez a párt 15 éven át védte a hazát minden veszély ellen. A harc élén C.V. Tudor, a vitézek között legvitézebb politikus áll, ő vezeti pártját győzelemről győzelemre.” Tricolorul (a párt napilapja), június 15.: „Tizenöt évvel ezelőtt született meg ez a legtisztább és legszebb párt, nem hiába, hogy országunk nevét viseli. Meggyőződésünk, hogy ha élne Mihai Eminescu, Mihai Viteazul, Tudor Vladimirescu, mindhárman tagjai lennének pártunknak.” Barabás István közölt néhány korábbi adatot. Romania Libera, 1992. június 5.: Miután birtokába jutott a féltve őrzött titoknak, a szerkesztőség leközölte Eugen Barbu és C.V. Tudor levelét, amelyben kérték Ion Iliescu elnököt és Petre Roman kormányfőt, járuljanak hozzá a Romania Mare hetilap beindításához, ez segítségükre lesz az ellenzék felszámolásában, a magyar veszély elhárításában. – A Nagy-Románia Párt 15 éve követeli az RMDSZ betiltását, vezetőinek kitoloncolását az országból. 1997. szeptember 12-én a kolozsvári Avram Iancu-ünnepség keretében C.V. Tudor a nagygyűlés szónoki emelvényén a tömeg ujjongása közepette darabokra tépte dr. Csapó Józsefnek a Székelyföld autonómiájára vonatkozó tervezetét. Legújabban a Tricolorul június 15-i számában hívja fel a figyelmet, hogy dr. Csapó József június 18-án Gyergyóditróban az autonómia révén el akarja csatolni Erdélyt Romániától. /Barabás István: Nagy-román önünneplés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. június 24.

Marosvásárhelyen a Mikszáth Kálmán (ma Artei) utca 4. szám alatt van Izsák Márton, nemrég elhunyt szobrászművész műterme. Itt készültek azok a köztéri szobrok, melyek ma Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós és Dés tereit díszítik. Izsák Márton /Galócás, 1913. ápr. 12. – Marosvásárhely, 2004. febr. 1./ családtagjait, rokonait a vészkorszakban vesztette el. Szerette Marosvásárhelyt és óva intette környezetét a gyűlölködéstől, az egymás ellen irányuló rosszindulattól. Budapesten végezte az iparművészeti főiskolát. Diplomamunkája a volt Ludovika parkját díszíti. Később több kis szobra került a bukaresti román királyi palotába is. 1945-ben az ő javaslatára és közbenjárására nyílt meg a marosvásárhelyi magyar tannyelvű Művészeti Líceum, mely román tagozattal is bővült, ennek 1945-től 1974-ig volt az igazgatója, ugyanakkor mint szobrászművész megalkotta Szentgyörgyi István, Mihai Eminescu, Bartók Béla, a Deportáltak és az Ismeretlen katona marosvásárhelyi, Salamon Ernő gyergyószentmiklósi és a Deportáltak dési szobrát. A legsikerültebb művének a Csorvássy Istvánnal 1956-ban készített Bolyaiak szobrát tartotta. A legnagyobb élményt Márton Áron szobrának a megmintázása jelentette számára. 2000. június 24-én került sor Marosvásárhelyen az 1996-ban megmintázott szobor felállítására a Keresztelő Szent János Plébánia udvarán. „Ez volt az utolsó szobrom, amit egy áldott emlékű, bátor, népét szerető emberről megmintáztam” – nyilatkozta Izsák Márton. /Fodor Sándor (S.): A művészeti iskola megálmodója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

2006. augusztus 7.

A bánsági tolerancia szimbóluma az a hármas szoboravató, amely augusztus 5-én történt Zsombolyán: Bartók Béla magyar (1881–1945), Emmerich Bartzer német (1895–1961) és George Enescu román (1881–1955) zeneszerzők szobrait avatták, a zsombolyai főutca másik oldalán az évekkel ezelőtt leleplezett Petőfi Sándor-, Mihai Eminescu- és Peter Jung-szobrok sorakoznak (valamennyi alkotás Soltész Teophil helybéli művész alkotása). Bartzer szimfonikus zeneszerző szobrát unokái leplezték le. A nagyszentmiklósi születésű, világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla szobra azért áll immár Zsombolyán is, mert ő a térség legnevesebb személyisége. A különböző etnikumok hagyományainak, népzenéjének kutatójaként még ma is ő a legteljesebb román népzenei gyűjtemény szerzője, amelyet még mindig nem fordítottak le angolról román nyelvre – fejtette ki Szép Gyula, az RMDSZ országos kulturális ügyvezető alelnöke, miután Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnökkel közösen leleplezte a szobrot. George Enescut annyi köti a Bánsághoz, hogy Bartók kortársa volt. A szobrok felállítását a németországi székhelyű Zsombolyai Svábok Egyesülete, a Communitas Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatta. /Pataky Lehel Zsolt: Hármas szoboravató Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

2006. augusztus 8.

Tófalvi Géza plébános 2004 szeptemberében került Segesvárra, a Szent József római katolikus plébániatemplomba. Közepes egyházközség a segesvári, közel 2000 a hívek száma, többnyire magyar nemzetiségűek a tagok. A plébániához jó pár filia is tartozik, hat templommal és két imaházzal. Tavaly a keresztelések száma (11) fele volt az elhalálozásokénak, és sokan külföldről is hazatérnek megkeresztelni a gyereket, tehát nem a segesvári egyházközség tagjainak számát gyarapítják. A fogyás érezhető, főleg a szórványmagyarságban rosszak a kilátások. Tíz évvel ezelőtt a keresztelések száma a mostaninak kétszerese, 20 volt. De nem hagyják magukat, rendezvényeket szerveznek, vallásos előadásokat, jótékonysági koncerteket (legutóbb az árva gyerekek megsegítésére), a Kolping mozgalmat éltetik. A tavaly felújított Kolping-ház otthonos, kellemes termeiben szemináriumokat lehet szervezni. Könyvbemutatókat, előadásokat, továbbképzőket, havi találkozókat, farsangi bált szerveznek. A katolikus egyház Segesváron még mindig nem kapta vissza ingatlanjait. A jelenleg Miron Neagu néven működő zeneiskola épületéről van szó, amely 1948-ig katolikus felekezeti iskolaként működött. Marossárpatakon a földek egy részét visszakapta az egyház, de egy omladozófélben levő iskola visszaszolgáltatása még várat magára. Almakeréken szeptember 8-án áldják meg a felújított templomot. Bár itt csak két híve van a katolikus egyházközségnek, a Charles brit trónörökös által patronált Mihai Eminescu Trust Alapítvány vállalta a renoválás költségeit. Ugyancsak az alapítvány újíttatja fel az Apafi-kúriát, annak fejében, hogy a mellette levő kis plébánia ingyenes használati jogát 25 évre megkapták. /Antalfi Imola: Segesvári vendégoldal. Fogy a magyar – főleg szórványvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

2007. január 9.

A rendőrség tudakolózott Kató Béla főesperesnél, miután a Marosvásárhelyen eredetileg tervezett helyszínről kitiltották a délvidéki Wass Albert-előadást. „Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani” – esküdözött Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását. Erre a katolikus egyház segített: tartsák az eseményt a Deus Providebit Házban. „Egy nappal azután, hogy a szervezők a hét végén felkerestek, a rendőrség jelent meg a plébánián, s az előadás után tudakozódott” – nyilatkozta Kató Béla főesperes, aki nem állt szóba a Wass előadás után szimatoló rendőrökkel, de furcsállja, hogy immár az Európai Unión belül, a rendőrség még mindig fölöttébb gyanúsan szimatol. Végül a megyei tanácstól értesítették a szervezőket, hogy az előadásra a Kultúrpalota nagytermében kerülhet sor. Az ÚMSZ információi szerint Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök személyesen engedélyezte a tanács alárendeltségében tartozó Kultúrpalota használatát. Emlékezetes, hogy 2004-ben a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség hivatalból indított eljárást a februárban Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői és résztvevői ellen, azt vizsgálva, hogy a 24 órás felolvasás megszegi-e a 2002/31-es kormányrendeletet, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Akkor a román legfőbb ügyészség megállapította, hogy Was Albert nem követett el háborús bűnöket. /Bögözi Attila: Helyszínletiltást „keltett” a délvidékiek előadása Marosvásárhelyen. Pingpong Wass Alberttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2007. január 18.

A temesvári Mihai Eminescu Nemzeti Színház vezetősége közleményben hozta a nyilvánosságra, hogy a társulat új tagja Tokai Andrea, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze. A kommüniké szerint Tokai – aki hatodik éve játszik a temesvári magyar társulatnál, ezalatt számos fő- és címet kapott, a román és a magyar színháznak is állandó tagja lesz. Egyébként a temesvári román színházban bemutatott Edward című darabot Szabó K. István, a magyar színház főrendezője állított színpadra, és amelynek koreográfusa András Lóránt, díszlettervezője pedig Kiss Borbála. /P. L. Zs. : A magyar társulatból erősít a román színház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./

2007. január 22.

Geo Serban irodalomkritikus személyében bukaresti előadót láttak vendégül január 19-én Maros megye magyar szakos tanárai, akik az érettségi tételeket megvitatták a pedagógiai körben. Geo Serban, aki a magyar irodalom kiváló ismerője kifejtette, hogy korábban szerepe volt Budapestnek a román kultúra és irodalom fejlődésében. A Budapesten 1770-ben alapított nyomdában láttak napvilágot az első román könyvek, s a Familia című lapban közölte első versét Mihai Eminescu, majd a XX. század elején a Budapesten megjelenő Luceafarul című folyóirat jelentett fórumot az alkotóknak. Mindezekről Budapest fennállásának 100. évfordulójára egy kiadvány is készült az előadó szerkesztésében. Geo Serban elmondta, a kapcsolattartás ma már nehézkessé vált, nincsenek olyan kitűnő fordítók sem, mint akik abban az időben román nyelven tolmácsolták a magyar irodalom értékeit. A tanárok az érettségi tételekről elmondták: egymásnak ellentmondó kérdések vannak az érettségi tételek között, ezért javaslatot tesznek a hibás, nem egyértelmű tételek javítására. /Kijavítják a hibás tételeket. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2007. március 19.

Az Ady Endre Gimnázium /Nagyvárad/ igazgatója és aligazgatója is csatlakozik az elmúlt héten a Mihai Eminescu Főgimnázium vezetői által elkezdett japánsztrájkhoz. Az elmúlt héten Ilie Bolojan Bihar megyei prefektus és Liliana Antonescu, a megyei tanfelügyelőség szóvivője egy sajtótájékoztatón minden iskolaigazgatót korruptnak minősített, és azzal vádolta őket, hogy tisztességtelen úton változtatták meg az érettségi, illetve az országos tesztvizsgák eredményeit. Kijelentették: emiatt a vizsgabizottságokban semmi keresnivalójuk az iskolaigazgatóknak. A nyilatkozat hatalmas felháborodást váltott ki. Bolojan a japánsztrájk hallatán azt nyilatkozta: aki nem érintett az ügyben, annak nincs miért felháborodnia. Fleisz Judit, az Ady Endre Gimnázium aligazgatója elmondta, az Ady vezetői is felháborítónak tartják a valamennyi igazgatót korruptnak minősítő nyilatkozatot. /Gergely Gizella: Tiltakoznak az igazgatók. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2007. március 20.

Rendet akar teremteni az országos tesztek, illetve az érettségi megszervezése és lebonyolítása terén, jelentette ki Ilie Bolojan, Bihar megye prefektusa. Bolojan az elkövetkezőkben tárgyalásokat folytat majd a Bihar megyei és a nagyváradi vizsgaközpontok vezetőivel. Ilie Bolojan határozattal tiltotta meg többek között az osztálypénz és a vizsgák előtt esedékes, úgynevezett protokollpénz gyűjtését. A kormánybiztos határozata felháborodást váltott ki az iskolaigazgatók körében. Elsőként a Mihai Eminescu Főgimnázium vezetői hirdettek japánsztrájkot a korrupció vádja ellen tiltakozva. A sztrájkhoz hétfőtől az Ady Endre Gimnázium vezetői is csatlakoztak, azonban kiderült, magukra maradtak, a főgimnázium vezetői ugyanis abbahagyták a tiltakozást. Fleisz Judit, az Ady Endre Gimnázium igazgatóhelyettese közölte, megtörténhet, hogy néhány nap múlva ők is abbahagyják a japánsztrájkot. /Gergely Gizella: Takarítás a tanügyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2008. február 11.

Az erdely.ma internetes portál közölte Nagy József Barnának, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi vezetőjének Kire emlékezzünk? című írását. A szerző megfeddte városának egyik magyartanárát, illetve egy másik iskola aligazgatóját, mert nem tartják jelentős írónak Wass Albertet, ráadásul az általuk adományozott tíz Wass Albert-kötetet sem akarják besorolni az intézmény könyvtárába. Az említett tanár képes diákjait Mihai Eminescura emlékeztetni, akinek szintén januárra esett a születésnapja. „Miért kell magyar diákokkal erre a román költőre emlékezni? Mert az iskola az ő nevét viseli? Mert egy ‘költőóriás’ volt? Tekinthetjük-e mi, magyarok, ‘költőóriásnak’ azt az Eminescut, aki szerint a magyarok a legromlottabb nép Európában?” Nagy József Barna felsorolta mindazt, amit politikai írásaiban Eminescu a magyarokról megfogalmazott. Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa elismerte, hogy az újságíró Eminescu az 1870-es években „valóban nagyon durva dolgokat hordott össze a magyarokról”, zsidóellenes írásai is voltak. Költészete azonban nem ezt az Eminescut jeleníti meg: egész sor csodálatosan szép versének helye van a világirodalomban. Székedi Ferenc bízik benne, hogy a Wass Albert-rajongók is úgy érzik, hogy regényeinek egésze szól hozzájuk, „nem csupán a román- vagy zsidóellenes sorok. ” /Székedi Ferenc: Szellemidézés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./ Előzmény: Nagy József Barna: Kire emlékezzünk? = Erdely. ma, febr. 6.

2008. március 1.

Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2008. augusztus 25.

„Az ország sorsát irányító Nicolae Ceausescunak köszönhetően Románia olyan erkölcsi magaslatra emelkedett, ami példátlan egész évezredes történetében. ” E sorokat az Olaszországban élő, évtizedeken át a leggazdagabb románnak számító vasgárdista, Ion Antonescu feltétetlen tisztelője, Iosif Constantin Dragan írta. A lugosi születésű, múlt héten, 91 éves korában elhunyt eurómilliárdos valóban csodálta a diktátort, akinek eszméi kiválóan beilleszkedtek a szélsőjobboldali üzletember gondolatvilágába. Dragan idegengyűlölő és antiszemita Noi, tracii /Mi, trákok/ című folyóirata a Szekuritáté támogatásával jelent meg. A negyvenes évek végén Ana Pauker kitiltotta Romániából, később azonban a trákok civilizációjával foglalkozó alapítványa, valamint a római székhelyű Európai Trákkutató Központ révén belopta magát a 2500 éves történelemről álmodozó Ceausescu szívébe. Dragan 1990 után Lugoson egyetemet, tévé- és rádióadót, illetve heti- és napilapot alapított, Corneliu Vadim Tudorral közösen pedig megalakította a Ion Antonescu Marsall Ligát. /Bogdán Tibor: Iosif Constantin Dragan halála. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Szülővárosában, Lugoson augusztus 25-én helyezik örök nyugalomra Josif Constantin Dragant, az egyik leggazdagabb román üzletembert. A 91 éves Dragant a spanyolországi Palma de Mallorcában, otthonában érte a halál. „Ma e nemes románnak a lelke felszáll azokéhoz, akiket oly nagyra tartott” – jelentette ki az elhunytat méltató Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A nagyok között pedig Mihai Eminescut, a nemzeti költőt, Ion Antonescu marsallt, Románia Hitler-barát kormányzóját és Stefan Gusa tábornokot említette. Utóbbi az 1989-es forradalom idején a Ceausescu főparancsnoksága alatt működő hadsereg vezérkarának volt a főnöke. Dragan 1995-ben 78 évesen éppen Gusa tábornok lányát, az akkor 22 éves Daniela Veronicát vette feleségül, aki azóta három gyermeket szült neki. Feltehetően ők lesznek az 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyon örökösei. Dragan a második világháború elején a legionárius mozgalom tagjaként vált ismertté. Dragan később a Ceausescu házaspár kiszolgálójává vált. Ceausescu könyvei a Nagard (Dragan neve fordítva) kiadó gondozásában jelentek meg világnyelvekre lefordítva a nyugat-európai könyvpiacokon. A mindenkori román államfőhöz kötődő kiváló személyes kapcsolata túlélte a ’89-es forradalmat. Dragan Ion Iliescuval is gyakran fényképezkedett. Főként pénzadományaival érdemelte ki, hogy mind a Ion Antonescu Marsall Liga, mind a Vatra Romaneasca Egyesület tiszteletbeli elnökének választotta. 1993. október 22-én ő maga leplezte le Ion Antonescu sloboziai mellszobrát, melyet később a háborús bűnösök kultuszát tiltó jogszabály értelmében kellett eltávolítani a talapzatáról. Az üzletembert professzorként tisztelték a hívei. A második világháború előtt még Bukarestben szerzett jogászdiplomáját Olaszországban jogi doktorátussal toldotta meg. Mesés vagyonát még a negyvenes években alapozta meg a Romániában kitermelt kőolaj nyugat-európai forgalmazásával. Josif Constantin Dragan 1999-ben személyesen kérte Lugos önkormányzatától, hogy nevezzék el róla a város főterét, és engedélyezzék mellszobra felállítását a nevét viselő egyetem épülete előtti téren. Az önkormányzat ellenszavazat nélkül fogadta el a határozatot annak a támogatásnak az igézetében, amelyet a professzor a gesztusért cserében ígért. A főtér ma is az üzletember nevét viseli, a szoborállításról azonban egyelőre lemondott az üzletember nevét viselő alapítvány. Josif Constantin Dragan alakját így is megannyi műalkotás őrzi Lugoson. Az üzletembert templomalapítóként ábrázolja egy mozaik a város központi ortodox templomának a belső falán. Mozaik őrzi az alapító arcvonásait a Dragan Európai Egyetem lugosi székházának belső csarnokában is. /Gazda Árpád: Egy román krőzus arcai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-179




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998